15.rész

A mai nap elég unalmas volt. Alig volt dolgom és csak ültem az irodában. Végre valahára eljött a 3 óra és indulhattam Adamhez. Éppen indultam kifelé , mikor jelzett a telefonom , hogy sms-em jött. Andy volt az:Anya kórházba került , amilyen gyorsan csak tudsz gyere ide!

Amint elolvastam azonnal sietősebbre vettem lépteimet , bepattantam a kocsimba és a kórház felé indultam. Út közben felhívtam Adamet , hogy nem tudok most elmenni hozzá mert Annie kórházba került. Teljes mértékben megértette és ő is elindult Anniehez. Viszonylag hamar ott voltam , oda mentem a nővér pulthoz és megkérdeztem , hogy hol találom Anniet.

-Jó napot! Megtudná mondani , melyik kórteremben van Annie Wesley?-kérdeztem meg tőle udvariasan.

-Jó napot! Ön az egyik hozzátartozója?-nézett fel rám.

-Gyakorlatilag nem , de apámnak az élettársa.-válaszoltam.

-Sajnos nem engedhetem fel , mivel nem a hozzátartozója. Csak akkor ha valaki igazolja , hogy tényleg ismeri.-mondta unottan.

-Ez most komoly??-akadtam ki.

-Kisasszony , ha nem lenne komoly akkor nem mondtam volna ezt!-most már ő sem volt nyugodt.

-Jó akkor felhívom a fiát!-lettem egyre idegesebb.

-Hívja.-felelte unottan.

Kivettem zsebemből a telefonomat és felhívtam Andyt.

-Szia , letudnál jönni a nővér pulthoz?-mondtam neki még mindig idegesen.

-Persze indulok , de miért?-kérdezte.

-Mert az a hülye nővér nem hiszi el , hogy ismerem Anniet és így nem enged fel...-feleltem neki.

-Na mindjárt leérek de most leteszem..-ezzel bontotta a vonalat.

Pár perc elteltével már ide is ért.

-Jó napot! Igazolom , hogy ismeri anyámat.  Most már felmehetnénk?-mondta idegesen Andy.

-Menjenek.-válaszolta.

Ezzel otthagytuk a pultnál és a lift felé indultunk.

-Mi történt?-kérdeztem.

-Elvileg szívrohamot kapott... De én sem tudom még semmi pontosat.-válaszolt.

Oda értünk a kórteremhez , ahol vizsgálták , leültünk a fehér székekre és vártunk. Közben megérkezett Adam és Joel is. Már csak Ryan hiányzott. Remélem , hogy ő nem jön ide , de ez lehetetlen , mivel Andy legjobb barátja , szóval valószínűleg ő is hamarosan megfog érkezni. Nagyon féltem újra látni. Nem akartam azt érezni , amikor meglátom , hogy legszívesebben  oda futnék hozzá és azt mondanám neki , hogy nem haragszom rá. De ezt nem tehetem meg , mert ő megcsalt és nem is szeretett igazából sosem. Elérkezett az a pillanat , amit nagyon nem vártam. Megérkezett Ő és olyan tökéletes volt mint mindig. Nem érezhetem ezt nem szabad!! Megcsalt!! Mielőtt még valami hülyeséget csináltam volna gyorsan bevágtam magamat Joel mellé. Ő rám nézett azzal a gyönyörű kék szemével én pedig lehajtottam a fejemet és rá se néztem. Mikor oda ért Andyhez leült mellé és elkezdtek beszélgetni. Én pedig a csendbe burkolózva ültem és csak néztem ki a fülemből. Hirtelen oda fordult hozzám Joel és csak annyit kérdezett hogy:

-Jól vagy?

-Túl élem...egyszer ennek is el kellett jönnie.-válaszoltam.

-Apudnak elmondtátok már?-kérdezte.

-Igen már felhívtuk de nem tud ide jönni... de azt mondta , amint megtudunk valamit azonnal hhívjuk fel.-válaszoltam.

-De hogy hogy nem tud ide jönni? Hisz nem ő a főnök?-csodálkozott.

-Itt igen de ott már nem. New Yorkban ő is csak egy egyszerű alkalmazott.

-Értem.

Itt be is fejeztük beszélgetésünket , mivel egy orvos kilépett a kórteremből.

-Jó napot! Maguk Annie Wesley hozzátartozói?-jött oda hozzánk.

-Igen , én a fia vagyok. Mi történt vele?-lépett oda az orvoshoz Andy.

-Egyenlőre stabil az állapota és nem lesz semmi baja.-válaszolt diplomatikusan az orvos.

-Nagyon köszönöm , hogy megmentette az életét!-hálálkodott Andy.

-Ez a munkám.-válaszolta és otthagyott minket. A nővér azt mondta , hogy egyenlőre csak 1 ember mehet be hozzá és hát az egyértelműen Andy volt. Ő sem lehetett bent sokáig. De mikor kijött látszott rajta , hogy örül neki hogy jobban van. Már későre járt ezért mindenki úgy döntött , hogy haza megy. Már csak mi voltunk ott Andyvel , mikor megszólaltam.

-Ha nem baj nálam alszom. Nincs kedvem már haza vezetni.

-Ok. legalább nem leszek egyedül.-mondta.

-Szerintem indulni kéne mert így sosem fogunk haza érni.-javasoltam

-Igazad van.-ezzel elindultunk a lift felé , beszálltunk a saját kocsinkba és Andyékhez indultunk. Mikor beértünk a házba ez volt Andy első kérdése:

-Kérsz valamit enni? Ettél ma már?-aggodalmaskodott.

-Igen ettem már. Reggelire egy kis rántottát. De köszönöm nem kérek semmit.-utasítottam vissza ajánlatát.

-Az nagyon kevés! Most azonnal enned kell valamit!-és bement a konyhába.

Addig én úgy gondoltam bemegyek a nappaliba TV-zni. 15 perc múlva egy tálcával a kezében jött be. Amin pirítós és tea volt. 

-Nem egy nagy szám de nem tudok főzni.-mentegetőzött.

-Ez most tökéletesen megfelel.mosolyogtam rá.

-Akkor jó.Nagyon rossz volt Ryant újra látni?-kezdett el érdeklődni.

-Túl éltem bár nem volt kellemes.-válaszoltam neki miközben bele haraptam a pirítósomba.

-Sokat beszélgettem vele mostanában...-itt szakítottam félbe.

-Nem érdekel!

-Már nem is szereted?-lepődött meg.

-De , nagyon is! Pedig meg sem érdemelné.

-Akkor meg miért nem beszéled meg vele a dolgokat?

-Mert nem vagyok kiváncsi a hazugságaira!

-Honnan tudod , hogy most hazudni fog?

-Mert Eddig is a pofámba hazudott!!

-Jó szerintem hagyjuk ezt a témát , nem akarok senkivel sem összeveszni.

Kicsit még beszélgettünk de mivel nekem holnap munka , nekik pedig interjújuk lesz ezért hamar elmentünk aludni.

Ennyi lett volna a 15.rész. Nagyon köszönöm a komikat! :) A következő rész nem tudom , mikor lesz de sietek! :) Feliratkozni és komizni továbbra is lehet. :))     Malitcher