23.rész
*1 héttel később*
(Az esküvő napja)
Tegnap volt a menyasszony/vőlegény búcsúztató Annienek és apának. Nem volt nagy durranás mindenki a barátaival volt. Annieén ott voltam én , Sarah , Joanna (Joel barátnője) és Annie pár barátnője. Apáén ott volt: Ryan , Andy , Joel , Adam és apa barátai. Mi csak beszélgettünk és a lehető legkorábban elmentünk aludni , mert 1.nem akartunk úgy kinézni az esküvőn , mint a zombik , 2.nem szerettünk volna másnaposan futkosni az esküvő napján. Arra van a holnapi nap. Majd holnap szenvedünk eleget. Remélhetőleg a fiúk sem ütötték ki magukat bár ahogy én ismerem őket ez lehetetlen. Már előre félek , hogy fognak kinézni. De reméljük a legjobbakat. Ezekkel a gondolatokkal a fejemben mentem le a földszintre. Ott már mindenki sürgött forgott , úgy látszik csak én aludtam ilyen sokáig.
-Jessie te még csak most keltél fel? Gyorsan menj a körmöshöz és a fodrászhoz!-rohant el mellettem idegbajosan hajcsavarókkal a hajában Annie.
-Oké...oké!-raktam fel védekezően a kezeimet és levágtam magamat az egyik körmöshöz.
A körmöm nagyon szép lett! Fehér alapon fekete csipkés mintás lett. Tökéletesen ment a ruhámhoz. Utána levágtam magamat a fodrászhoz közben pedig neki álltam a reggelimnek , amit Annie adott a kezembe. Hirtelen megcsörrent a telefonom , Ryan volt az.
-Szia , mennyire vagytok másnaposak?-kuncogtam bele a telefonba.
-Szia , rohadt másnaposak vagyunk és kicseszettül fáj a fejem.-szólt bele másnaposan a telefonba.
-Mondtam én , hogy ne igyatok annyit!-torkolltam le egyszerre.
-Igen , tudom megmondtad , de most légyszí ne akarj kioktatni így is majdnem szétrobban a fejem.-nyögte a telefonba.
-Igyatok kávét attól jobb lesz és vegyetek be fejfájás csillapítót.-tanácsoltam nekik.
-Rendben nővérke.-nevetett bele a telefonba.
-Ajánlom , hogy összeszedjétek magatokat , mert Annie ki fog készülni , ha másnaposan jelentek meg apával az élen.-magyaráztam neki.
-Értettem.-most elképzeltem , ahogy szalutált egyet telefonnal a kezében.-És te mit csinálsz?-kérdezte.
-Az előbb végeztem a körmösnél most pedig reggelizek a fodrász pedig csinálja a hajamat.-mondtam.
Ryan nem tudott válaszolni , mivel hirtelen egy nagy csattanást hallottam , azt pedig óriási vihogás követte.
-Jézusom! Mi történt ott? Ugye nem lett senkinek semmi baja??-kérdezgettem nyugtalanul.
-Nem... esett...baja...senkinek...sem.-nyögte ki nagy nehezen Ryan.
-Akkor meg miért vihog mindenki??
-Mert David pofára esett a küszöbben.-mondta még mindig fuldokolva a nevetéstől.
Mikor meg hallottam engem is elkapott a röhögő görcs. Szinte láttam , ahogy apa elesik a küszöbben.
-Nee! Ugye csak viccelsz?-kérdeztem tőle röhögve.
-Komoly!-mondta.
-Gyorsan adjatok neki kávét és józanítsátok mert Annie ki fog akadni!
-Ok. Akkor most le is teszem. Össze kell szednem a fiúkat.-kezdett el búcsúzni.
-Sok szerencsét.-nevettem.
-Köszi. Az esküvőn találkozunk. Szia.-köszönt el.
-Szia.-raktam le a telefont.
Kész lett a hajam éppen mentem volna fel a szobámba , mikor Annie megállított.
-Beszéltél már a fiúkkal?-érdeklődött.
-Igen , az előbb raktam le.-válaszoltam. Na nekem most van végem! Nem kotyoghatom ki , hogy apa másnapos!
-Ugye nem másnaposak?-nézett rám Annie azzal a nekem aztán nem tudsz hazudni nézésével.
-Neeem , dehogyis!-legyintettem egyet. Remélve , hogy elhiszi azt. .
-Hála a jó égnek!-könnyebbült meg.
És elhitte! Ó halleluja!! Ezt megúsztam.
-Ha nem haragszol most felmegyek.-mondtam neki. Nem akartam , hogy többet kérdezzen.
-Nem , nem baj , de 1 órára vedd fel a ruhádat és gyere le , hogy ki tudják szedni a hajadból a hajcsavarókat.-engedett utamra.
Gyorsan felspuriztam a szobámba és magamra zártam az ajtót. Nem akartam , hogy bárki is bejöjjön. Hamar eltelt az a másfél óra. Felvettem a ruhámat ( amit még mindig imádok ) hozzá pedig egy fekete platform magassarkút húztam a lábamra és lementem.
Lent rosszabb volt a helyzet , mint reggel mindenki össze-vissza futkosott , azt se tudták hol áll a fejük. Miközben beültem a fodrászhoz megint Ryant tárcsáztam. Remélem apát sikerült rendbe hozniuk.
-Mond , hogy apát ki tudtátok józanítani!-szóltam bele egyszerre a telefonba , ahogy felvette azt.
-Igen , nagyjából.
-Mégis mit értesz azon , hogy nagyjából?-kérdeztem tőle 2 oktávval magasabb hangon.
-Adtunk neki kávét , elment zuhanyozni és bevett egy fájdalom csillapítót. És már nem dülöngél.-próbált meg megnyugtatni.
-Ugye már kész vagytok??
-Igen , már mindenki fel van öltözve és arra várunk , hogy jöjjön a kocsi és elindulhassunk.-nyugtatott meg.
-Akkor jó.-könnyebbültem meg.
-És ti hol tartotok?-érdeklődött.
-Itt most kész bolondok háza van. Mindenki össze vissza futkos. Kivéve én , aki halál nyugodtan üldögélek a fodrásznál.-vázoltam fel neki a helyzetet.
-Annie , hogy bírja?-kérdezte nevetve.
-Ennél ideg bajosabb már nem is lehetne. Reggel még rám is rám üvöltött és eszelősen magyarázott , arról , hogy én , hogy lehetek ilyen nyugodt és azonnal menjek oda a körmöshöz.-magyaráztam.
-Hát , ezt látnom kellett volna.-nevetett.
-Én is alig bírtam ki röhögés nélkül főleg , hogy mindezt hajcsavarókkal a hajában csinálta.-most már én sem bírtam és elkezdtem nevetni.
-Jessie azonnal tedd le a telefont! Nem érünk rá erre mindjárt indulnunk kell!-jött oda hozzám Annie szinte gőzölgő fejjel. ( Csoda , hogy fel nem robbant).
-Jó jó csak elköszönök.-néztem rá. Ő pedig már ott sem volt.
-Tényleg eléggé idegbajos.-állapította meg Ryan a nyilvánvaló tényt.
-De most tényleg megyek , mert már nagyon mérgesen néz rám. Szia a templomnál találkozunk.-kezdtem el búcsúzkodni.
-ok , szia.-ezzel letette a telefont.
Közben a hajam is kész lett és már majdnem mindenki kész volt kivéve egy koszorús lány , akinek nem jött fel a cipzás a ruháján. Szerencsére , azt is gyorsan megoldottuk. És már indulhattunk is.


Itt a 23.rész :) Nem írok hozzá semmit , mert már úgy sem olvassa senki... Csak annyit , hogy ezen kívül még 2 rész lesz és vége. Nagyon megköszönném ha páran kommentelnétek , mert már a végén járok és jól esne :) Malitcher

22.rész

*3 hónap múlva*

Apa szerencsésen haza ért Amerikából és elkezdtük szervezni az Annievel való közös esküvőjét. Mi Ryannel azóta is együtt vagyunk és a kapcsolatunk csak jobb lett. Andy közben megismerkedett egy nagyon kedves lánnyal Sarahval , akivel lassan már 1 hónapja együtt vannak. Olyan aranyosak együtt. Ma megyünk Annievel megnézni a ruhákat az esküvőre. Ameddig mi az esküvői ruha szalonba leszünk addig a fiúk elmennek öltöny vásárolni és lefixálni a helyszínt.
*Reggel*
Gyorsan magamra kaptam egy koptatott farmert , egy fekete inget , lófarokba kötöttem a hajamat , feltettem egy halvány sminket és elkezdtem keltegetni Ryant.
- Jó reggelt! Ideje felkelni.-simítottam végig tetkókkal borított izmos karján. De erre nem reagált semmit ezért úgy döntöttem , hogy drasztikusabb módszerekhez kell folyamodnom. Felmásztam az ágyra elkezdtem rajta ugrálni és mellé még ordibálni is. Ekkor hirtelen egy nagy rántás következtében Ryan alatt találtam magam.
-Hát ezt érdemlem? Így kell engem felkelteni? Ugye tudod , hogy ezért most büntetést fogsz kapni?-hajolt közelebb cinkos mosollyal az arcán. Hirtelen a derekamra rakta kezeit és csikizni kezdett.
-Neee!! Ryan légyszí hagyd abba! Mindent megteszek , csak könyörgöm hagyd abba.-mondtam akadozva a sok nevetéstől.
-Most az egyszer kivételt teszek és abba hagyom , de még meggondolom , hogy mit kell csinálnod.-kacsintott rám sunyi mosollyal az arcán. Már előre félek az ötletétől.
Ez után leszállt rólam , felöltözött és együtt indult le a földszintre.
-Jó reggelt! Hol vannak a többiek?-kérdeztem csodálkozva , mivel általában mi szoktunk felkelni utoljára.
-Jó reggelt nektek is! Apád felment a szobába dolgozni. Andy és Sarah pedig felmentek felöltözni.-mondta , miközben lerakta elénk a reggelinket.
Gyorsan megreggeliztünk közben a többiek is lejöttek és már indult is mindenki a dolgára.
* Öltöny vásárlás *
(Író szemszöge)
-Én ezt nem bírom tovább!-huppant le David (Jessie apja) egy fotelra a fiúkkal együtt.
-Ezt nem fogjuk tudni egyedül megcsinálni! Felhívom Jessiet.-állt fel és tárcsázta a lány számát.
Nem kellett sokat várnia 3 csörgés után már fel is vette.
-Hallo!-szólt bele a telefonba.
-Szia! Lehetne egy nagyon nagy kérésem?- mondta könyörgően.
-Nem találtatok magatoknak öltönyt?-jött rá egyszerre a gondra. Magában pedig egy jót nevetett rajtuk.
-Honnan tudtad?-csodálkozott Ryan.
-Nem volt nehéz kitalálni.-mondta nevetve Jessie.
-De ugye segítesz?-kérdezte reménykedve abban , hogy Jessie segíteni fog nekik.
-Persze , hogy segítek , de először menjetek el a helyszínre elrendezni a dolgokat , mert nekem még dolgom van.-nyugtatta meg Jessie Ryant a válaszával.
-Imádlak! Nagyon köszönöm!-hálálkodott.
-Na , de most le kell tennem , mert én még a ruhámat fel sem próbáltam.-kezdett el búcsúzkodni Jessie.
-Biztos nagyon jól fog állni.-bókolt neki Ryan Jessie pedig csak bele kuncogott a telefonba.
-De most már komolyan mennem kell. Szia , szeretlek.
-Én is téged. Szia.-ezzel bontotta is a vonalat.
-Na , ugye segít nekünk?-nézett rá reménykedve Andy , mikor Ryan visszatért közéjük.
-Igen , segít nekünk , de most még nem ér rá. Azt mondta , hogy rendezzük el a helyszínt utána pedig találkozzunk az esküvői ruha bolt előtt.
-Akkor szerintem indulhatunk is.-mondta David.
Mindenki fel állt és elindultak a helyszínre.
* Esküvői ruha bolt*
(Jessie szemszöge)
Itt ülünk az üzlet közepén Sarahval és várjuk , hogy Annie kijöjjön az öltözőből a ruhájában.
-Kiváncsi vagyok milyen ruhát választott nekünk.-nézett rám Sarah.
-Én is , de nem félek , mivel tudom , hogy Annienek nagyon jó az ízlése.-feleltem mosolyogva.
Beszélgetésünket itt nem tudtuk befejezni , mivel Annie lépett ki az öltöző ajtaján.
-Annie , ez a ruha csodálatos és nagyon jól áll rajtad!-dícsérte meg Sarah én pedig egyetértően bólogattam.
-Jajj! Lányok ne túlozzatok!-legyintett egyet zavartan.
Miután kitárgyaltuk Annie ruháját Sarah következett. Őegy lila pánt nélküli , földig érő ruhát viselt szív alakú kivágással.
-Annie , nagyon jól választottál.-dícsértem meg.
-Igen , imádom , ezt a ruhát!-lelkesedett Sarah is.
Sarah után jöttem én. Még be sem értem az öltözőbe , mikor megcsörrent a telefonom. Ryan volt az.
-Hallo!-tettem fülemhez a készüléket.
-Szia. Lehetne egy nagyon nagy kérésem?-szólt bele a telefonba.
-Nem találtatok magatoknak öltönyt?-esett le egyszerre. Magamban pedig nevettem egy jót.
-Honnan tudtad?-csodálkozott.
-Nem volt nehéz kitalálni.-nevettem el magam.
-De ugye segítesz?-kérdezte reménykedve.
-Persze , hogy segítek , de először menjetek el a helyszínre elrendezni a dolgokat , mert nekem még dolgom van.-nyugtattam meg.
-Imádlak! Nagyon köszönöm!-hálálkodott.
-Na , de most le kell tennem , mert én még a ruhámat fel sem próbáltam.-kezdtem el búcsúzkodni.
-Biztos nagyon jól fog állni.-bókolt.
Én erre nem tudtam mit mondani csak bele kuncogtam a telefonba.
-De most már komolyan mennem kell. Szia , szeretlek.
-Én is téged. Szia.-bontotta a vonalat.
Ez után gyorsan magamra kaptam a ruhámat és kisiettem Anniekhez.
Mikor megláttam a ruhát a tükörben azonnal bele szerettem. Egyszerű fekete földig érő ruha volt. A mell részé pedig csipkés volt.
-Ez a ruha gyönyörű! Imádom!-lelkendeztem Annieknek.
-Nagyon jól áll! Mintha csak rád öntötték volna.-dicsért meg Annie.
Mikor végeztünk a boltban kaptam egy sms-t , hogy már kint várnak rám és siessek. Összeszedtem a cuccaimat , elköszöntem Anniektől és behuppantam a kocsiba.
Szerencsére hamar találtam minannyiójuknak egy-egy megfelelő öltönyt és haza felé indultunk.

Ennyi lett volna a 22.rész. Nem tudom mennyire lett jó , de igyekeztem. Annyit el kell mondanom , hogy én egyszer már megírtam ezt a részt és voltam olyan okos , hogy kitöröltem. (Gratulálok magamnak -.-") Komiknak örülnék , mivel mostanában megint alig kapok. :/ Tényleg nagyon örülnék neki! Lehet kritika is! Malitcher xx

22.rész
*3 hónap múlva*
Apa szerencsésen haza jött és elkezdtük szervezni az esküvőjüket Annievel. Mi Ryannel azóta is együtt vagyunk és a kapcsolatunk csak jobb lett. Andy pedig bemutatta az új barinőjét. Szerintem egy ribanc...Egyik nap nálunk volt. Rajtam egy Alergetic to bitches feliratú póló volt. Odajött hozzám bemutatkozni én pedig véletlenül tüsszentettem :D Az összes fiú fetrengett a röhögéstől Andyt kivéve. Tőle csak egy megvető pillantást kaptam. De én nem tehetek arról hogy a parfümfelhőtől tüsszentenem kellett. Sorry boss :D A délután folyamán csak hangos nyögéseket hallottunk Andy-ék szobája felől. 
-Vajon meddig fognak még huncutkodni? -kérdeztem Ryan-től.
-Nem tudom...lepjük meg őket!- válaszolta majd megfogta az asztalon lévő lángszórót. Én csak egy doboz gyufát kaptam. :( Az ajtójuk szerencsére nyitva volt. Ryan először levideózta őket hogy el tudja adni a videót a RedTube csatornának. Aztán bement a szobába és megnyitotta a lángszórót. A tűzben mindketten megsérültek de sajnos nem haltak meg. Ha ez nem is sikerült legalább a RedTube-on röhögnek rajtuk :D
VÉGE

Sziasztok ez nem az új rész! z csak egy alternatív befejezés , amit az egyik barátnőm talált ki. :D Remélem tetszik mindenkinek. Komizni lehet hozzá! :) Azt azért már most elmondom , hogy az enyém nem így fog végződni. :DD Malitcher

Sziasztok!
Sajnos nincs új rész egész héten nem volt időm írni. :/ Most volt a félévi vizsgám és arra sem volt néha időm , hogy bekapcsoljam a gépet. De ezen a héten megpróbálok legalább 1 részt megírni. És még egyszer nagyon sajnálom. Ha valakit még érdekel egyáltalán...
Malitcher

21.rész

Mikor meghallottuk a nagy csattanást egyszerre ugrottunk fel és rohantunk a konyhába Anniehez. Szerencsére nem esett baja csak  az egyik állószekrény dőlt fel ahogy Annie kiakarta nyitni az ajtaját.
- Jézusom! Ugye nem esett bajod?-siettem oda Anniehez.
- Nem , nincs semmi bajom csak megijedtem. -nyugtatott meg minket.
- Szerintem most inkább ülj le én majd befejezem meg össze is takarítok.- mondtam Annienek , aki akkor már ült az egyik konyhai széken.
- Mi majd feltakarítunk te csak csináld meg a kaját.-mondta Ryan segítőkészen.
A fiúk gyorsan összetakarítottak és ki is mentek a konyhából. Mi Annievel ott maradtunk , mivel még nem volt kész a vacsora.
- Örülök , hogy újra együtt vagytok Ryannel. -mosolygott rám.
- Én is. Rossz volt egyedül , miközben azt éreztem , hogy ő is velem akar lenni meg én is vele. –válaszoltam neki.
- Apádnak elmondtad a hullámvölgyeteket?-kérdezte.
-.Nem , mert akkor biztosan nem engedte volna , hogy újra vele legyek sőt el is tiltott volna tőle ahogy ismerem. –magyaráztam neki.
Közben kész lett a vacsora. Én kikiabáltam a fiúknak , megvacsoráztunk. A többiek felmentek én pedig elkezdtem mosogatni , mikor bejött Ryan és hátulról megölelt és belepuszilt a nyakamba.
- Segítsek valamit?- tette állát a vállamra.
- Hát eltörölgethetnél. - mondtam neki.
- ok. – mondta és a kezébe vett egy törölgető rongyot.
Már éppen végeztünk volna , mikor Ryan a seggemre csapott a nedves törölgető ronggyal. Ezt nem hagyhattam annyiban és lefröcsköltem a mosogatóvízzel. Ebből az lett , hogy mindketten csuromvizesek lettünk a konyhával együtt.
- Ez kellett neked? Most te is csuromvíz vagy meg én is. - mondtam neki nevetve.
- Persze , hogy ez volt a célom. Főleg , hogy fehér felső van rajtad. – mondta sunyi mosollyal az arcán.
- Ezért is inkább felmegyek és átöltözöm és ezt tanácsolom neked. – mondtam neki és szem forgatva ott hagytam a konyhában.
Gyorsan átvettem a ruháimat és visszasiettem a konyhába nehogy valaki meglássa mit műveltünk ott Ryannel. Ahogy visszaértem már Ryan sem volt vizes és éppen a felmosóronggyal szerencsétlenkedett.
- Add oda , rossz nézni ahogy ott szerencsétlenkedsz. – mondtam neki nevetve.
Erre a kezembe nyomta és duzzogva leült az egyik székre.
- Most ott fogsz duzzogni? – néztem rá.
- Igen , én segíteni akartam erre meg kinevetsz. – nézett rám morcosan.
- Jaj nem úgy értettem! Aranyos vagy , hogy segítettél! – mentem oda hozzá. Ő pedig adott egy csókot a számra.
Ezek után gyorsan összetakarítottunk és mindketten elmentünk aludni.

*Másnap*

Ahogy ígértem Adamnek elmentem hozzá megnézni a kutyáit. Olyan aranyosak voltak! Volt neki egy Labradorja egy bernáthegyije egy Szibériai huskyja és egy Szamojédje. Nagyon aranyosak voltak , egész délelőtt velük játszottunk.
- Olyan aranyosak! Nekem is kell egy kutya! Régen nekem is volt csak aztán , mikor elkezdtem a gimit meghalt és akkoriban már nem is nagyon érdekelt azok miatt a dolgok miatt , de most megint szeretnék egyet. – mondtam Adamnek , miközben a Szamojédjével játszottam.
- Milyen dolgok miatt? – nézett rám Adam értetlenül.
- Ja te nem tudsz azokról az éveimről. Nem vagyok rá büszke ezért nem is tud róla sok mindenki. – magyaráztam neki. – De ha szeretnéd elmondhatom –tettem hozzá.
- Ha már így szóba hoztad , akkor már mond el. –nézett rám , miközben leült egy székre.
- Ok. Ugye azt tudod , hogy anyám elhagyott stb. stb. Aztán általános iskolában  elég magányos voltam csak egy barátom volt ő is csak egy ideig , mivel elköltöztek. Az általánost túl éltem és jött a gimi. Na ez már más tészta volt. Sok barátom volt , de miattuk rossz társaságba kerültem és elkezdtem drogozni. Már olyan szinten függővé váltam , hogy egy nap 2-szer kellett beinjekcióznom magamat különben rosszul lettem. Erről persze apa nem tudott titkoltam előtte egészen addig , amíg egy nap túl nem adagoltam magamat. Miután kiengedtek a kórházból apa azonnal elvonóra küldetett nyár végéig. Aztán sulit váltottam és azóta tiszta vagyok. - meséltem el neki mindent.
- Hűű… Mindenre számítottam csak erre nem. De tisztellek azért , hogy abbatudtad hagyni és azóta is tiszta vagy. – mondta.
- Köszönöm , de ezekre az évekre tényleg nem vagyok büszke. – hajtottam l fejemet , mert tényleg nagyon szégyelltem ezt az egészet.
Már éppen mondott volna nekem valamit Adam , mikor megszólalt a telefonom és Andy nevét láttam megjelenni a képernyőn.
- Szia Andy! – szóltam bele a telefonba.
- Szia csak azért hívlak , mert azt szeretném tudni , hogy mikor méltóztattok haza jönni ,  mert már 3 óra van. – mondta.
- Mi??? Már annyi az idő? – kerekedtek ki a szemeim.
- Akkor jöttök? – kérdezte.
- Igen , persze mindjárt indulunk. – mondtam neki.
- Akkor leteszem. Szia! – és már le is tette a telefont.
- Tudtad , hogy már 3 óra van?? – néztem rá Adamre.
- Mi , komolyan?? – nézett rám. – Akkor indulni kéne. - mondta.
Lassan összeszedelőzködtünk és haza indultunk.

Ennyi lett volna a 21.rész ez most elég rövid lett , de nem nagyon volt időm írni. Ha tetszett akkor szeretnék pár komit , mivel nemsokára vége lesz ennek a kis történetemnek , de már vannak ötleteim szóval biztosan lesz új blog , ami szintén Lawson-os lesz! :) Malitcher