2014. február 3., hétfő
2014. február 2., vasárnap
25.rész
*3 évvel később*
Húú mit is mondhatnék? Annyi minden történt ez alatt a 3 év alatt azt sem tudom melyikkel kezdjem. Na talán kezdjük nálam és Ryannél. Még mindig együtt vagyunk. Mindenki megnyugodhat! Megkérte a kezemet és már gőz erővel szervezzük az esküvőnket , amiben Annie is készségesen segít. Akkor most beszéljünk apáról és Annieről , megszületett a kishúgunk Andyvel nemsokára 3 éves lesz. Nincs nála édesebb kislány a földön , gyönyőrű kék szeme és szőke göndör haja van. Nagyon szeretem! Ja igen apa és Annie még mindig boldog házasságban élnek Liverpoolban. Igen , elköltöztek Londonból. Sajnos. De ez van.
Most jöjjön Joel és Joanna. Ők is együtt vannak. Sőt ők már össze is házasodtak több , mint 1 éve és nem sokára jön egy kus Joel vagy egy kis Joanna. Istenem , de várom már!
A következő alanyunk legyen.... dobbergés... Adam! Na ő volt a banda örök szinglije. Mára már ez is megváltozott , mivel találkozott egyik koncertjükön egy aranyos lánnyal Kiraval. Ő egy tündéri csaj , imádom! Ők is lassan 1 éve , hogy együtt vannak.
És végül , de nem utolsó sorban jöjjön Andy. Ő és Sarah sajnálatos módon szakítottak úgy másfél éve , de Andyt ismét eltalálta Ámor nyila és megint szerelmes nem másba , mint egy volt osztálytársamba Bridgetbe. Ők egyenlőre csak kerülgetik egymást , de remélhetőleg az esküvőmre már együtt lesznek. Annak az okát , hogy miért szakítottak nem tudom , hogy elmondjam e. Na jó elmondom! Ez volt ugye másfél éve , jövök hazafelé és nagy ordibálást hallok a lakásból. Már éppen nyitnám ki a ház ajtaját , mikor az kivágódik előttem (megjegyezném a falról a vakolat is lejött) Sarah rontott ki rajta és köszönés nélkül távozott. Akkor láttam őt utoljára. Ahogy beléptem a házba Andyt találtam a nappaliban ülni teljesen összetörve.
"-Jézusom Andy mi történt??-rohantam oda hozzá.
-Megcsalt érted? Megcsalt?-nézett rám könnyes szemekkel.
-De miért? Mikor?-tettem fel kétségbe esetten a kérdéseimet.
-Kb. 1 hónapja csal egy másik pasassal!
-Miii???-kerekedtek el szemeim.
-Ez halál komoly. Te ezt el tudod hinni? Hogy tehette ezt velem? "
Ezek után teljesen összeomlott hónapikig csak dalokat írt és nem szólt senkihez. Mikor ezt már nagyon megelégeltük kirángattuk a szobájából és helyre pofoztuk. És most már jobban van , de néha még mindig látom a szemében a fájdalmat. De most térjünk vissza a jelenbe.
Ooo és majdnem elfelejtettem beszélni a Lawsonról! Na akkor még róluk is beszélek egy kicsit. Még mindig zenélnek és egyre híresebbek lesznek. Aminek én nagyon örülök hiszen tudom , hogy mindig is erre vágytak. Szinte minden koncertjükön ott vagyok néha már ők kérdezgetik , hogy nem unom e ezt , de ezt lehetetlenség megunni. Szeretek sok új helyre eljutni és ezt élvezem. Bár a mai nap kivételes alkalom , mivel ma nem mentem velük. De csakis az esküvő miatt! Amúgy ma Belfastban lépnek majd fel. Imádom azt a várost! Bár melyiket ne imádnám? Na , de ezt most hagyjuk is. Lassan véget ér az én kis történetem most itt ülök a szobámban és írom ennek a végét. Nagyon örültem , hogy ezt a történetet megoszthattam veletek remélem élveztétek és nem csalódtatok benne.
VÉGE
Na ennek is eljött az ideje... Itt a befejező rész. Istenem el sem tudom hinni , hogy vége! Imádtam ezt a blogot írni bár néha akadtak gondok vele nem is kevés! :D Remélem mindenkinek tetszett és minden olvasóm szám szerint 9 végig olvasta és teszett neki. Azt megigérhetem , hogy nem fogok eltűnni , mivel már dolgozom az új blogomon. Ez teljesen más lesz , mint ez. Nem abban , hogy nem Lawsonos lesz. Hanem abban , hogy az eleinte sokkal szomorúbb lesz , mint ez. A nevét is ez alapján választottam: When She Was Mine. Még egyszer szeretném megköszönni azoknak , akik olvasták ezt a blogot és remélem , hogy a következőbe is bele fogtok nézni. Ha kész lesz az első rész ki fogom tenni ide! És most búcsúzom ettől a blogtól. Malitcher xx
- Fogadja , hogy hites feléségévé fogadja Annie Wesley-t?.- kérdezte a pap.
- Igen , fogadom. – mondta apa határozottan.
- És Ön Annie Wesley fogadja , hogy hites férjévé fogadja David White-ot? – nézett apa után Anniere.
- Igen , fogadom. – válaszolta Annie.
- Akkor ezennel házastársakká nyilvánítom önöket. - fejezte be.
Ezek után kivezette őket a templomból és a szertartásnak vége is lett.
- Jó egy kicsit kijönni ebből a nagy zajból. – mondtam Ryannek , miközben kivettem egy szál cigit a dobozból és meggyújtottam azt.
- Igen. Meg ma még nem is tudtunk kettesben lenni.- mosolygott rám.
- Ez is igaz. – jöttem zavarba egy kicsit.
- Nagyon szép a ruhád bár nálad nem szebb. – kezdett el bókolni.
- Akarsz te valamit , hogy itt bókolgatsz nekem? Amúgy köszi. – egyre jobban vörösödtem. Istenem nem tudok hozzá szokni ehhez.
- Nem , nem akarok semmit. Még bókolni sem lehet? – sértődött meg.
- Jajj nem úgy értettem! – mentem oda hozzá és megöleltem.
- Most így akarsz kiengesztelni? – nézett rám.
- Miért , hogy kéne? – kérdeztem.
- Hát lennének ötleteim. – mondta sunyi mosollyal.
- Na , azt most felejtsd el.
- Jól van na csak vicceltem! – nevetett.
- Szerencséd! – nevettem most már én is.
Még egy ideig kint voltunk aztán visszamentünk a többiekhez.
- Jó reggelt! Na mi van megártottak a koktélok? – néztem rá.
- neked is. Meg se szólalj! – válaszolt mogorván.
- Mi megmondtuk Sarahval , hogy ne igyál annyi koktélt! – mondtam neki vállat rántva.
-. Nem is mondtatok semmit. – nézett rám értetlenül.
- Dehogyisnem! Az utolsó koktélt úgy kellett kifeszegetnem a kezedből! – ittam ki az utolsó kortyot a poharamból miközben Andy leült az asztalhoz.
- Hát erre már nem is emlékszem. – jegyezte meg.
- Nem is csodálom. – nevettem el magam.
- Tudnál adni kávét meg egy kis gyógyszert? – kérdezte.
- Persze. – ezzel felálltam és egy pohárba töltöttem neki kávét és adtam neki egy fejfájás csillapítót.
Itt vége is szakadt a beszélgetésnek , mivel a többiek is kezdtek leszállingózni az emeletről. Mire mindenki leért csináltam reggelit és megreggeliztünk. A nap többi részében nem csináltunk semmi mást csak fetrengtünk a nappaliba beszélgettünk és TV-ztünk. Este pedig mindenki elment aludni.